ez+az

Tegnap óta nem sok minden történt. De mivel én a semmiről sem tudok írni, csak azért is írok. :) Tegnap este Ábellel gondoltuk nézni kéne valami filmet. Nézegettük, hogy mi van, végül 7 és fél tucatnyi film közül kiválasztottuk a Ház a tónál című alkotást... már ha lehet azt annak nevezni. Azért választottam, mert csak másfél órás, és eddig csak egyszer láttam, és az is nagyon régen volt. Az első 20 perc után így néztem, hogy hol tart, mondom ez egész gyorsan megy. De a vége felé olyan hihetetlenül lelassult. Életem egyik leghosszabb másfél órája volt. Kb visszaszámoltam az utolsó 20 percet. Tudom, szánalmas dolog egy filmen ennyire szenvedni, de ez tényleg rémesen unalmas. Soha többet! Na jó, azért volt benne két jó poén. :)
A két tesó hosszú idő után újra találkozik.
- Szarul nézel ki!
- Te is hiányoztál. :)
A másik egy levél, amit a hapsi küldött a csajnak.
-Én meg nős vagyok, van nyolc gyerekem... egyik sem hasonlít rám... kicsit aggódom. :)

Igazándiból frusztrál a gondolat, hogy hétfőn már suli van. Lovely (miután az osztály nagy része csapnivaló dogát írt) kitalálta, hogy akkor szünet utáni első órán írunk még egyet. Hát mondhatom that's so lovely.... na mindegy, e miatt nem izgatom magam, ha az előzőt megírtam ötösre csak nem lesz rossz ez sem. A fizika meg a töri már annál inkább izgat. Semmit nem tanultam még, de olyan szinten ki tud akasztani, hogy hiába tanulok egy csomót rá, akkor is csak négyest szedek össze, és hülye félreértések miatt (ez detto mindkét előző tz-nél). Szóval nem. Szünet van. Nem tanulok... majd hétfőn.

Amúgy találtam egy nagyon jó videót. Nagyon szép. Az ukrajnai tehetségkutató győztese, ilyen homokképeket készít, gyönyörű. Look!