Egy szemelvény a Géczy család életéből

Családi ebéd, apa szülinapja

Áron: De durva, apa már elmúlt fél évszázados.
Ráhel: Az igen! És az milyen durva, hogy az ilyen kis fél évszázadokból még csak húsz telt el Krisztus születése óta... akarom mondani negyven.
Apa: Tényleg érdekes így belegondolni. Így nem tűnik soknak az a kétezer év. De ha arra gondolok, hogy már huszonegy éve lakunk itt.
Anya: Régebb óta, nem?
Apa: Nem, '89-ben költöztünk ide.
Ráhel: És akkor még kb. üres volt a lakás, most meg már nincs egy négyzetcentiméternyi szabad hely sem.
Apa: Igen, de most megint kezd kiürülni a ház. Mimi már elköltözött itthonról...
Ráhel: Tényleg. Meg idővel Áron is elköltözik, meg én is.
Áron: Igen, már nincs olyan távol, mikor én elmegyek itthonról.
Ráhel: Áron után meg majd én is férjhez megyek, ha leérettségiztem, vagy lehet csak egyetem után...
Ábel: Áron te miért? Összeköltözöl a Krisztiánnal?
Áron: Nem, Ábel nem! Csak neked nincsenek barátaid, és hiszed azt, hogy az embernek ha van barátja összeköltözik vele. Nem Krisztiánnal, hanem majd ha megházasodom... /nevetve:/ Krisztiánnal max. ha buzi leszek.
Mindenki: Ároooon!
Apa: Hálát adok az Úrnak a gyermekeim egészséges szexuális beállítottságáért.
Mindenki nevet.
Apa: Komolyan mondtam...