csak a fejfájás beszél

Szétrobban a fejem, úgy fáj. Viszont ha ilyen furamód ráncolom a homlokom, akkor csillapodik a fájdalom... egy picit.... na jó, ez beteg. Olyan dühös vagyok! De nem írom le miért, ahhoz most túl lusta vagyok. Ráadásul a fizika mérésem is négyötöd lett, nem értem mi nem volt benne jó. Most 4,25-re állok, sanszos, hogy ebből már nem lesz ötös. Egyszerűen elééég. Nem akarok bioszt meg fizikát tanulni. Egyetemre akarok menni a humán tárgyaimmal, amiknél esetleg valamilyen szinten tudok érvényesülni, lediplomázni, férjhez menni, gyerekeket szülni és nem egy középiskolában... (nem találom az esztétikailag megfelelő, ugyanakkor ideillő szót)

De legalább aranyos a kínai cserediák. Hihetetlenmód megörül magának, ha megért egy magyar szót. Ma pl. Boti ránk szólt fizikán, hogy "aranyosak, ahogy csevegnek, de kérem inkább figyeljenek!". És ebből ... (de durva, most esik le, h nem is tudom h hívják) megértette az "aranyos" szót, és percekig dőlt a nevetéstől. Aranyos volt, feldobja az ember napját. :D De ha már a fizika óránál tartok. Komolyan mondom, ma megállt az óra. Ránéztem; 25 van, ránézek fél óra múlva és még mindig csak 32. Ez mi??
Na jó, most ennyi tellett. Tényleg szétrobban a fejem, és különben is hív a kötelesség, megyek, végigszántom Prontóval a lakást.