„Ha keseregne a szívem, és sajogna a bensőm, akkor olyan
ostoba és tudatlan volnék veled szemben, mint az állat. De én mindig veled
leszek, mert te fogod jobb kezemet. Tanácsoddal vezetsz engem, és végül dicsőségedbe
fogadsz. Nincs senkim rajtad kívül a mennyben, a földön sem gyönyörködöm
másban. Ha elenyészik is testem és szívem, szívemnek kősziklája és örökségem te
maradsz, Istenem, örökké! Bizony,
elpusztulnak azok, akik eltávolodnak tőled. Kiirtod mindazokat, akik elhagynak
téged De nekem olyan jó Isten közelsége! Uramat, az Urat tartom oltalmamnak.
Hirdetem minden tettedet.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése