I Surrender

„Ha keseregne a szívem, és sajogna a bensőm, akkor olyan ostoba és tudatlan volnék veled szemben, mint az állat. De én mindig veled leszek, mert te fogod jobb kezemet. Tanácsoddal vezetsz engem, és végül dicsőségedbe fogadsz. Nincs senkim rajtad kívül a mennyben, a földön sem gyönyörködöm másban. Ha elenyészik is testem és szívem, szívemnek kősziklája és örökségem te maradsz, Istenem, örökké! Bizony, elpusztulnak azok, akik eltávolodnak tőled. Kiirtod mindazokat, akik elhagynak téged De nekem olyan jó Isten közelsége! Uramat, az Urat tartom oltalmamnak. Hirdetem minden tettedet.”

/zsolti 73, 21-28/

Bibliás

Ismerős arcok az összefoglalóban, maga a bibliabolt nyitása pedig különösen nagy öröm. Látogassátok, szemlélődjetek, vásároljatok, olvassatok!!

Mt 6,24

- RÁHEL, GYERE, FŐZD A KRUMPLIT!! (8:30 am)

Kitört a harmadik világháború??

Édes vagy keserű álmomból (már magam sem emlékszem) fölriadva, takaróm a földre hányva, bokámat fájdalom kíséretében az ágy sarkában hagytam, rohanok a konyhába, hogy ételt adhassak az éhező menekülteknek.

Kiérek. Megérkeztem. Menekültek sehol, csak drága családom tagjai bóklásznak néhol higgadtan, néhol sietősen. Nincs itt semmiféle háború, csak anyának sikerült megint kissé nagyobb hévvel kifejeznie magát, mint amit a helyzet kívánt volna.

A nap első fele főzéssel, csiszolással és porszívózással telt, a második pedig halál értelmetlen dolgokkal. Komolyan gáz. Szinte az egész estét - magam sem tudom hogy sikerült, - de a facebookon töltöttem. Hajnali egy körül, mikor ágyamban fekve végiggondoltam napomat, rájöttem, hogy ez pont az az életforma, amit el akartam kerülni ezen a nyáron. A beismerés és szörnyülködés következménye volt a tegnapi nap, amit Isten hiszem, hogy gazdagon megáldott...

...

Ha te is úgy éreznéd, hogy sok időt szórsz el feleslegesen, és keveset vagy az Úrral, kezdetnek olvasd fel magadnak hangosan a 119. zsoltárt. Tudom, hogy első ránézésre ijesztő (az összes zsoltár közül a 119. a leghosszabb), de ahogy olvasod, valami megváltozik benned. Egy próbát megér, nem?? ;)

valahogy úgy.

Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat! Nézd meg nem járok-e téves úton, és vezess az örökkévalóság útján!

/Zsolt 139, 23-24/

so what??

Az Ige, apa, bemerítkezés, gyülekezet, Zsid 10,25, szolgálat, változás, bűnbocsánat, szentségtörés, keresztség, Agapé, konfirmáció, anya, evangélium, Újpalota, hit, úrvacsora, tisztaság, Isten, kijelentés, vezetés, elhagyás, egység

határozatlan vagyok. vagy mégsem?

"Akik tehát tökéletesek vagyunk, így gondolkozzunk, és ha valamit másképpen gondoltok, azt is kijelenti majd Isten nektek; ellenben amire eljutottunk, aszerint járjunk"

/Filippiek 3, 15-16/

Igaz az igeszakasz harmadik szavát még mindig nem tudom hova tenni, mégis ez a részlet az utóbbi időben rengeteget foglalkoztatott. Ez is olyan jellemző rám, hogy egy csomót imádkozok valamiért, aztán amikor kijelentést kapok vele kapcsolatban, akkor egyszerűen nem hiszem el, legalábbis kérdőre vonom az igazságát. Pál tollából ez a mondat egy picit helyrerak, de mégis. Hitetlen lennék vagy elővigyázatos???