Most folytassam ott, ahol abbahagytam, mintha mi sem történt volna?? :) No jó. A kisérettségim Gott sei Dank ötös lett. :D És most legyen elég ennyi a suliból... na jó, úgysem bírom ki, hogy egy picit ne sztorizzak. De csak ezt az egyet. Also. Mostanában Boti állandóan teszi a megjegyzéseket, tök lenéző, igaz ez nem túl meglepő, hiszen mikor kérdést tesz fel, nem tőlünk várja a választ, hanem az univerzumtól, mi csak közé és az univerzum közé állunk. (idézet Botitól) Csak ilyenkor nem érti az ember miért kérte külön, hogy hozzá kerüljön az osztály. Ez is lényegtelen lenne, csak olyan kiszámíthatatlan. Ma Fanni és Fruzsi töriztek, megkérdezte, hogy miről beszélgetnek. Fruzsi: "Az amerikai polgárháborúról." Boti: "Igaz, az érdekes téma, azt például tudták maguk, hogy..." és akkor elkezdett exkluzív részleteket megosztani a polgárháborúról meg a jogi nyilatkozatról. Aztán egyszer csak: "Örülök, hogy értik a törit, de milyen következtetéseket tudnak levonni a történelemből a saját életükre nézve?" Erre persze kezdődött a poénkodás, hogy például azt, hogy ne húzassuk ki az összes fogunkat a tanácsosaink ötletére, mert büdös lesz a szánk és tönkremegy az állkapcsunk. (Csak mert XIV. Lajos pontosan ezt tette... ja és tudtátok, hogy eredetileg azért hívták az ürgét Napkirálynak, mert kiskorában egy előadásra napocskának öltöztették? Csak később változtatta meg beceneve származtatását, mert kínosnak érezte. :D) Na nem is ez a lényeg, Viola röviden kifejtette neki, hogy azért érdekes ez a kérdés, mert töriből mindent iszonyú részletesen tanulunk (lásd az előbbi példákból :P), és hogy ezzel pont az a baj, hogy nem értjük összefüggéseiben az anyagot. És hogy ilyen szempontból nem tartja jónak ezt az oktatási tervezetet, és hogyha nem azt kérik számon, hogy a történelemből milyen következtetéseket tudunk levonni a saját életünkre nézve, egyáltalán nem meglepő, hogy nem ezen agyalnak otthon szabadidejükben a fiatalok. Erre Boti megállt, gondolkozott, majd leült a notebookja mellé, és az óra utolsó 25 percében semmit nem szólt, csak valamit pötyögött. Fogalmunk sincs, hogy tulajdonképpen miért sértődött meg, mivel Viola abszolút normális hangnemben mondta el mit gondol, ráadásul nem is őt érte ezzel esetleges sérelem. Aztán matekon felírta a dogafeladatokat a táblára, mivel meg volt beszélve, hogy írat, erre fogja, letöri az egészet, mert: "Na jó, ehhez nekem most semmi kedvem, inkább menjünk tovább!" A lényeg a lényeg, hogy elég nehéz követni. Fogalmunk sincs mi lehet vele...
Amúgy meg fáradtság van a köbön. De nem panaszkodom, minden rendben van, az utóbbi időben pedig sokkal jobban megtapasztaltam Isten áldásait az életemen. Végre kezd megint olyan lenni, mint régebben, visszaállni ugyanaz a közvetlen napi kapcsolat. És ez annyira jó. :) Másfél hét múlva lesz megint Keresztút koncert, tökre várom. :) Annától kaptam egy közös Bogyós képet. Látszik, hogy nem vagyunk normálisak. :?
Mit is írhatnék. Mikor csak így a mindennapokról írok mindig nagyon unalmas bejegyzések születnek, még én is unom őket, részvétem!
Egyébként meg kaptam névnapomra virágokat (cserepeset), és rájöttem, hogy gáz, hogy nálam minden növény szomjan hal (nem viccelek, még a kaktusz is), úgyhogy eldöntöttem, hogy ezekről a növényekről fogok gondoskodni. Most ez a legújabb saját kitűzésű célom. Kicsit ilyen Joannak való, de az utóbbi időben úgyis túl sok volt a kudarcélmény...
No, legyetek jók ha tudtok (helyettem is...)
