Olyan nagy hála van a szívemben. Isten gondviselése körülölel. Az ifitábor fantasztikus volt. Kemencén voltunk a fiatalokkal, egy hetet töltöttünk ott szolgálatban, telve örömmel és Szent Szellemmel. :)
A délelőtti munkaidőre csupán a gatyarohasztó meleg nyomta rá bélyegét, egyébként az is élvezhető volt, annak ellenére, hogy meglehetősen kifáradtunk. Én az első napokban Mariettáékkal csiszoltam annak az általános iskolának a kerítését, amit sajnos idén bezártak. A "gravírozgatást" a rozsdaoldózás majd festés követte, utolsó nap pedig Viviékkel mentünk gyújtóst aprítani egy nénihez. Annak ellenére, hogy nagyon kimerültünk a hét végére, mégis azt kell mondanom, hogy ez a hét tökéletes volt. A délutáni kirándulások és egyéb mókás programok után olyan jók voltak az alkalmak. Isten ott volt közöttünk, szólt hozzánk, és úgy érzem végre az ifi is felébredt téli álmából. Halleluja!!
/Majd ha lesznek képek, lehet írok egy újabb bejegyzést a tábori élményekről/
És hogy az ifitábor előtti időkről is megemlékezzek, írok egy pár sort Szolnoki (világváros!!) látogatásunkról. Áronékkal a Rimóczi Daniék lakására mentünk le két napra.Tökéletes kikapcsolódás volt a közösen eltöltött idő. Rengeteg nevetés, bringázás, ping-pongozás, beszélgetés. Annak ellenére, hogy Marietta és én csupán fiúkkal voltunk körülvéve, borzasztóan jól éreztem magam.
És hogy időbeli ugrálgatásom még inkább zavart okozzon bennetek, most ideugranék közvetlenül a mai naphoz.
Ez a nap is olyan nagy ajándék volt a számomra. Reggel anyáék is felköszöntöttek (ja igen, szóval közben betöltöttem a 19-et). Új ágyat fogok kapni... már alig várom. :) Délután beugrottam a nyelvvizsga bizonyítványomért. Végre ez is a kezemben van. Onnan pedig mentem a Fény-képes könyvbemutatóra. Ez az alkalom is tök áldott volt, valamint végre én is hozzájutottam egy saját példányhoz a könyvből. :) Jó érzés valami olyannak a gyümölcsét a kezünkben tartani, ami régóta érlelődött, munkáltatott már kezeinkben....
És ha már az írásnál tartunk, közel egy év kihagyás után újra írtam a Közös(s)ég magazinnak. Ezúttal a vezetés volt a téma. EZT sikerült e hónapban produkálnom. Lehet, kicsit provokatívra sikerült, de a cikk alatt hagyott kommentár ellenében szíves örömest hajlom a véleménycserére, véleményformálásra. ;)
Az utolsó nagy hírem pedig, ha minden igaz, holnaptól én is agafonos leszek. Hamarosan tehát egy 70-es számra kéne cserélnetek a telefonkönyvben a számomat. ;) Isten áldjon mindnyájatokat gazdagon!!
u.i.: ami az előző, "káoszos" bejegyzést illeti, e tekintetben is békességre leltem Istenben. 'Szívemben hála hála hála hála az én szívemben...'
