2010. október 25., hétfő

1926 nov. 4 . - 2010. okt. 25.

Nehéz ez... nagyon nehéz. Persze már valamelyest várható volt, mégsem bírok nem bőgni.

Épp fürdéshez készülődtem, mikor az sms-t kaptam. Ilyenkor mindig megörülök, szeretek sms-t kapni. :) Jó kedvem volt, miközben rohantam az asztalhoz, csak azt ismételgettem hangosan: csak ne rossz hír legyen, csak ne rossz hír legyen...
Na hát ennél csodásabb sms-t nem is kaphattam volna, de komolyan!!!
Tudom, hogy már négy hete béna volt, nem beszélt, de itt volt. Oh God! Csak mondd, hogy Te nálad van és már nem szenved, nem fáj neki többé semmi! Annyi ember hordozta őt imában, ugye nem létezik, hogy ne könyörültél volna meg rajta is??

A Kersztút koncertekről is szívesen írnék, mert nagyon áldott alkalmak voltak, de most nem megy. Valamint azt látom, az ifi is egyre több imát igényel mostanában. Annyi minden van, amit Isten szeretne másképpen látni. Csak engem zavar, hogy Azt, aki miatt eredetileg összegyűlünk minden pénteken és egyéb alkalmakkor, sokszor kizárjuk a "partiból"??



Úgy érzem minden apró szilánkokra esik szét körülöttem. Csomó mindenkiben, akire eddig felnéztem csalódtam. A néhány legdrágább barátnőm mellett egy ember van még, aki ugyanolyan drága és tiszta, mint eddig volt. Akiben nem csalódtam. Élni és imádkozni tovább abban a reményben, hogy Isten a legmélyebb gödrökből is ki tud húzni!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése