A következő címkéjű bejegyzések mutatása: I'm Sam. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: I'm Sam. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. december 27., hétfő

Belong

Ezek a csodálatos téliszünetes napok... mikor óráról órára, percről percre érzed, hogy szorít az idő, mert még mindig nem kezdted el kidolgozni az irodalomtételeket és összeállítani a kiselőadást Jedlik Ányosról és az ő csodálatos dinamójáról. Az öngerjesztés elve még mindig homályos nekem, a magyar meg... neeem. Viszont blogolni most nagyon is van kedvem, úgyhogy írok picit az elmúlt napokról és a karácsonyról.

A szenteste nagyon-nagyon jó volt; hangulatos, és egyben valahogy nagyon vicces. Kezdem azt érezni, hogy felborulnak itthon a szerepek, ami kissé gázos, de annál viccesebb. Igeolvasás után, éneklés közben egyszer csak anya felpattant, hogy menjünk már enni, mert negyed tíz van. Mi meg: "Anyaaa! Ennek a dalnak van még egy versszaka, és különben is. " :P Anya meg mint egy türelmetlen, durcás gyerek felkapta a gitárt és dupla tempóban elénekelte gyorsan az utolsó versszakot. Vicces volt, csak néztünk, hogy ez mi??
Tavaly a család mohóbbik felének kérésére felcseréltük a programpontok sorrendjét, melyek idén is hasonlóképpen bonyolodtak le. Az igeolvasást, imádkozást és éneklést a vacsora követte, és csak azután ajándékoztunk. Ábriska (hosszú könyörgés után) kapott egy X-Boxot, úgyhogy most úgy érzi elérte a nirvana állapotát. Áron nyomtatót kapott Mimiék meg valami komódot. Én értelmező kéziszótárat, meg annak a CD-ROM változatát, parfümöt, meg egyéb klassz dolgokat. :)
25-én mentünk gyülibe, majd onnan az össznépi összeröffenésre, ami egyszerűen mindig jó! Kaptam húsevő virágot, ami egyelőre megtévesztésig úgy néz ki, mint egy dobozos Sprite, de ha kinyitom és öntözgetem a magokat, elvileg megemészti a legyeket és egyéb (szobámban) nem kívánatos rovarokat. És hát ami a legjobb; Négy hosszadalmas hónap után újra átölelhettem az egyik legdrágább embert a világon. Náluk is aludtam aznap este, és rengeteget beszélgettünk, sztoriztunk, imáztunk Imolával. Ha valóban a MEGA szilveszterre megyek (ami most már majdhogynem tény, de ha nem is az, 99%-os tézis), akkor a szilvesztert is együtt fogjuk tölteni. :)

Viszont a csajokkal ma este tartottuk volna a karácsonyt, viszont többen rosszul vannak, Bogyó meg be is lázasodott szegény, úgyhogy ezt elnapoltuk.

... elfelejtettem, hogy tulajdonképpen miért is akartam ma írni. Nem elsősorban a karácsonyról, azt tudom. Áh, mindegy. Viszont most abbahagyom, nem csak azért, mert elment az ihlet, hanem mert eddig sem jött meg. Ez a két indok - még ha ellentét feszíti is őket - bőven elegendőek arra, hogy berekesszem soraimat.