2010 van. Még soha nem volt ilyen fura érzésem az újév kezdetén, de most valami furcsán jó érzésem van. Annyira jó! :) Jó lesz ez az év... remélem. Tegnap délután a vendégeket várva kicsit elmélkedtem (tudom - Rasi ne tedd!) az elmúlt egy év eseményein, és több sikeres dolgot szedtem össze, mint amit szívesen elfelejtenék. A legjobb, hogy Áron megtért és egy tök jó gyülibe jár. :) /Thank You God!/
A tegnap este/éjszaka pedig... :) Először is rengeteg kaja volt, anya igazán kitett magáért, és ezen kívül mindenki hozott még rengeteg mindent, úgyhogy bőven el voltunk látva. :) Tök jó, mert Adri is velünk szilveszterezett. (Eszter nem is tudta, h Adri a keresztanyukám. :P) Imolával csináltunk igés kártyákat, és miután apa beszélt egy kicsit éjfél előtt (+ kicsit belecsúszva az újévbe), mindenki húzott éves igét. (Anya megkérdezte, hogy mit jelent a nagy 10-es szám a kártya sarkában. :P) Aztán volt társas (az intelligens játék xD), amit párokban játszottunk. Én keresztanyuval voltam, Imola Tamással, Eszti pedig Nagypapával. Adri nagyon nem akart játszani, de végül befűztem, aztán meg is nyertük :) (hát nem miattam, azt hiszem ez egyértelmű :P) Aztán néztünk nyári Orebices felvételeket (visszavisszavisszaakarmenni...), majd pókereztünk. :) Amikor kevés zsetonom volt, akkor eléggé untam a játékot, de mikor már csak hárman voltunk már kezdett izgi lenni. :P Aztán csak megnyertem... na jó, nem biztos, mert nem számoltuk meg, sz'al Georggal kiegyeztünk egy döntetlenben. Fú aztán volt még családi activity (Ábel: "ez egy olyan dolog, hogy hm-hm-hm, és ezzel a hm-hm-hm-vel csináljuk az izét, azt a hmmmm-t" - valahogy így volt xD)
Igaz, én titkon reméltem, hogy idén megdöntjük a szilveszteri ébrenmaradásos rekordunkat, de ez sajna nem jött össze, miután elmentek Kittiék (3/4-ed 8-kor) már én sem virrasztottam egymagamban.
Aztán vicces álom volt a ma éjszakai (?) is. Csak annyi volt, hogy néhányan; Imola, Mimi, Imi, a Bohátka Gyöngyi meg én anyához jártunk ilyen külön angolra, és anya tanított minket, de ilyen tök jókedvű volt, pedig röpdogákat is írtunk. Meg egy olyan kép is megmaradt, hogy ez előtt az angol óra előtt együtt ültünk a menzán és ebédeltünk. :) Egy pszichológus most sok mindent belemagyarázhatna ebbe, pedig szerintem a diagnózis egyszerű: Rasi, aludj vissza, még fáradt vagy!
ééés igen. Imolával megint elkészült az elmaradhatatlan soksoknemnormálisközösképegyütt fotósorozat. Megegyeztünk, hogy ezeket nem töltjük fel sehova, úgyhogy csak kettőt, mert muszáj! :) (jaj, eszembe jutott, hogy múltkor mikor Nonoval feliratosan néztük a Csúf igazságot, a muszájt ly-al írták - azt hittem kiég a szemem) Szóval, mindenkinek nagyon boldog, áldásokkal teli békés újévet kívánok! ! ! ! ! ! ! ! !
