egy botrányosan szutyok nap

Ez tényleg az. Minden szempontból. Egyszerűen szörnyű. Az első egy óra az jó volt, amíg beértem a suliba. Csak aztán bár soha nem értem volna be. De most nem fogom elmesélni az egészet, mert megígértem Istennek, hogy nem fogok most itt rosszakat írogatni másokról. Nem lenne szép. Főleg, hogy nem egészen lenne jogos, mert az én hibám is legalább 50%-ban, hogy így alakultak a dolgok, de akkor is embertelen szerintem. Csak egyszerűen annyira dühít!! Eszméletlen fáradt vagyok, tényleg. 7 óra + nyelvvizsgaelőkészítő után hazaértem, dühömben a földhöz vágtam a két napja vett, igényesen berendezett mappámat, aminek a gyűrűi kicsorbultak. Ennyi. Kinyitottam DSD feladatgyűjteményt, hogy megírjam a grafikonelemzést, majd konstatáltam, hogy véletlenül a másik DSD füzetet hoztam haza. Ez már az utolsó csepp volt a pohárban, mondom még egy ilyen szerencsétlen ember nincs a Földön, mint én. Elkezdtem matekozni, majd megírtam a bioszból az egyik házidogát, végül pedig kiírtam a töri tz-re az évszámokat. Eddig jutottam, és már negyed kilenc van. Pedig mára még be volt tervezve néhány dolog (elolvasni Az apostolt, megírni bioszból a másik házidogát, kijegyzetelni a töri könyvből azt a hét oldalt, amit Kas nem adott le órán, és bemagolni Bocskai István politikai végrendeletét) De sanszos, hogy ezeket már nem fogom tudni megcsinálni ma. Esetleg elkezdem a biszot, bár az előzőt is úgy szenvedtem össze, egyszerűen annyira nem értek hozzá, és nem is érdekel az egész ökológia. Egy idegroncs vagyok. Most azon gondolkodom melyik napot hagyhatnám ki esetleg, hogy behozzam magam. A holnapot a töri és a matek miatt nem akarom, szerdán meg írunk matekból, meg irodalomból lehet javítót Az apostolból (jaj, megint eszembe jutott a magyar, mindjárt megesz a fene). Ezekről nem lenne jó hiányozni, mert most matekból elvileg definíciókból írunk, ami legalább végre egy ötösszerzési lehetőség, merthogy a számokhoz hülye vagyok. Még csütörtökön esetleg hiányozhatnék, mert akkor nem lesz semmi nagyon fontos (na jó; töri, de azt be tudnám pótolni, mert már a köv. anyagot vesszük), kivéve, hogy csütörtökön kell leadni az új nőnek a biosz házidogákat. Bár... azt ha beviszem szerdán, vki csak odaadja neki... Hm... No majd meglátjuk. Minden esetre megfontolandó a dolog, mert még van egy kivehető napom ebben a félévben (szülői igazolásra), és máskor nem is vehetném jobban hasznát, mint a most pénteki töri tz előtt, főleg, hogy így is totál k.o. vagyok. Igen, nekem kell az a nap!! Na, meggyőztem magam. Amúgy... remélem nem olvastad végig ezt a a mai bejegyzést, még írni is unalmas... :O Na jó, hogy vmi frappánssal és egyben informatívval zárjam a bejegyzést, íme egy idézet (nem szó szerint), amit Balassi Bálint mondott halálakor, mikor 1593. őszén a tizenötéves háborúban ágyékon lőtték a törökök.
"Az Isten mindenkit ott büntet, ahol a legtöbb bűnt elkövette." - így a korábban korántsem erkölcsös életet élő Balassi.

Ilyen sztorikat is csak a faktosainak mesél Kas... :)

the first snowfall

Egy hosszú, fárasztó nap utolsó mozzanatait teszem meg most, mikor e sorokat gépelem. Fogalmam sincs mi késztetett arra negyed 12-kor, hogy bekapcsoljam még a gépem. De ennek a beteges berögzött szokásnak (hazajövök, ledobom a táskám, benyomom a gépem) köszönhetően jöttem, hogy írjak a semmiről. Nem, igazándiból semmi gondolat nincs most bennem, csak ez az egész nap annyira abszurdra sikeredett, hogy muszáj leírnom.
Először is két első órában tz-t írtam; angolt és matekot. Az a két tantárgy, amiből a legförtelmesebb az átlagom. A matek, hogy 3,75 az hagyján, mert abból hülye vagyok, tudom. De hogy én angolból miért állok idén is 4,25-re, azt soha nem mondom meg. Nem tudom, pedig tanulok. Egyszerűen a nyelvekhez sem értek. No mindegy, szóval megvoltak a témazárók, irodalom, majd beültünk a könyvtárba kidolgozni azt a 20 oldalnyi szöveget a Kis egyháztörténetből, ami elvileg benne lesz a töri témazáróban, majd miután mondta a könyvtáros, hogy " a tanár úr lehelyezett ide még egy köteg fénymásolt tanulmányt, amit meg kéne tanulnotok", akkor szegény Viola (mert már tökre kész volt, nem mellesleg jogosan) elkezdett nevetni, mint aki röhögőgörcsöt kapott, majd ez a nevetés egy idő után átfordult zokogásba. Na szóval a lényeg, hogy betelt a pohár, inkább hazajöttünk. (hál' Istennek elmaradt pár utolsó óránk.) Itthon ebéd közben elkezdtem nézni egy rémesen gagyi filmet (nem is tudom befejezem-e majd, de talán inkább igen, ha már elkezdtem...), aztán elmentem ifire. Először így hezitáltam, hogy tulajdonképpen van-e kedvem kimenni Pestszentlőrincre, meg tök rossz hangulatom volt egész nap, de végül is kimentem, és egyáltalán nem bántam meg. Sokat adott ez az alkalom is; a dicsőítés, Arni tanítása, mindig annyi erőt tud nekem nyújtani a mindennapokra. Aztán sajna onnan negyed kilenckor el kellett jönnöm, mert vissza kellett mennem a suliba próbálni a meglepetés műsort a szalagavatottaknak, és mert hát kinek ne lenne kedve péntek este 10-re suliba menni.... de komolyan... mekkora ötlet. No mindegy, elpróbáltuk párszor a We Are The World-öt, aztán jöttünk haza. Mikor bementem a suliba (21:30) még szép idő volt, igaz hideg. Mikor kijöttem (22:30) zuhogott az eső. Zuhogott egészen addig, amíg felszálltam a buszra, majd mikor leszálltam arról itt fent a hegyen (23:05) esett az hó. Az idei tél első hava. Tulajdonképpen nem szeretem a havat, és mégis; hirtelen olyan békesség és boldogság töltött el.

carpe diem.

Eszméletlen fáradt vagyok, de egy csöppnyit rámjött az írhatnék. Az a helyzet, hogy annak tudatában, hogy egy hét múlva suli, kezdek borzasztóan szenvedni. Úgy érzem muszáj kiélveznem a nyár utolsó perceit. Itthon persze kevésbé tolerálják, hogy állandóan eljárkálok, de miért olyan furcsa az, hogy amíg ráérek inkább a barátaimmal lennék, hisz' tudom; a törikönyvemmel rengeteg időm lesz majd barátkozni. És ez nem valami furcsa prevízió, ebben egészen biztos vagyok; ebben az évben rengeteget kell majd tanulnom, főleg törit a heti 5 Kasos órám mellett.
De őszintén szólva magam sem értem, hogy a hirtelen "carpe diem" indulatomban végül miért is a töri faktnál lyukadtam ki. Hisz' olyan jó volt ez a nyár. Most a hétvégén Kőszeg, ahol ugyan "végre" igazán feleslegesnek érezhettem magam, mert én illúzionista persze azt hittem, hogy a "majd próbálunk Finnországra" az azt jelenti, hogy próbálunk Finnországra. Ehelyett a három nap alatt volt egy fél órás próbánk, előadtuk a nagysikerű Operánkat, majd ráadásként elénekeltük még háromszor a záró éneket, ami amúgy meg kb. az egyetlen jelenetünk a darabban. De nem értem amúgy mit szenvedek már megint... nagyon jól éreztem magam. Míg az angelicások próbáltak, addig engem a fiúk megtanítottak biliárdozni ;) Szóval jó volt. A mai nap meg.... megittam életem első legális alkoholos italát. És nagyon finom volt. :) Eszti Imolát meg engem szülinapunk alkalmából meghívott egy-egy koktélra, és hát az órák meg úgy szépen elteltek az este. Holnap este (elvileg) próbálunk Finnországra, előtte még összefutok régen látott pajtásaimmal egy kis csevegésre, többek között azért, hogy megtudjam, Anna mennyire szépségesen, igényesen varrta meg a párnáit, és hogy megtudjam, mi van Detti Torontói lovagjával. De mielőtt a mi kis fantastic 6-ünk kihozná belőlem az őrültet, összefutok Sárival, hogy egy nagyon jót beszélgessek. Ha minden igaz a héten még bejárkálunk próbákra (elvileg!!), csütörtökön éjjeli vidámparkozni megyünk, pénteken meg könnyes búcsút veszek a legdrágább Imolámtól, aki 10 kerek hónapra elhagy engem.

... tessék megnézni! Már megint szenved.
... pedig igazán hálás lehet! :) És az is!!!!

free days

Holnap BKV strike, ha minden igaz. :) Remélem most már este 10 után nem jelentik be, hogy akkor mégsem, mert akkor kicsit beszívtam. Töri tz!!! Ma semmit nem tanultam, egyszerűen képtelen voltam. Igaz, szombaton és vasárnap is több órát tanultam, szóval azért nem vagyok egészen felkészületlen, de azért mégis.... Nekem kell az a szabadnap!!! Na nem mintha emiatt holnap délig alhatnék. Holnap megint jön a Süveges Gergő (:))) hangfelvételre apához REGGEL NYOLCRA!!!! De még ez is jobb, mint suliban töri tz-t írni és énekből "vizsgázni" (na ez megint csak vicc). Pénteken meg nincs tanítás, mert osztályozó konferencia, és 25-27-ig síszünet. Már-már úgy érzem nincs is suliidő, hogy így hébe-hóba járogatok csak be. De hát ez van... és ez nem lógás. :) Mostanság ennyi, semmi izgi sem itthon, sem a suliban, sem máshol (legalábbis nem velem az biztos), de úgy éreztem a strike miatti örömömet mindenképpen meg kellett osztanom. :) Csók!